Eljött egy újabb utazás napja. Éppen egy repülőnek csúfolt kávédaráló fedélzetén üldögélek, beszorítva egy kis résbe, amit errefelé helynek neveznek. De nem panaszkodom, mert még a repülő egyértelműen a legjobb. Voltam már busszal, vonattal és amikor még Rozi is Prágában volt, akkor autóval is. Szóval mostanra már van összehasonlítási alapom.

Korábban a prágai összefoglalómban írtam már utazásáról, ez a mostani poszt némileg pontosít néhány dolgot abból. Amikor árakról írok, minden esetben oda-vissza árakról fogok írni, olyan árakról, amiken be lehet szerezni a jegyeket, nem olyanokról, amiket reklámként meg szoktam kapni és valahogy sosincs belőle már egy jegy sem, rögtön a kiküldés után.

Kezdjük a repülővel. A Prága-Budapest közvetlen járatot én csak a Czech Airlines szervezésben ismerem. Fapados nincsen, nekem azt mondták, hogy ennek az az oka, hogy a prágai reptér baromi drága. Az út másfél óra, a valóságban inkább 1 és negyed.  Csak propelleres ATR gépek közlekednek, ezek közül is a kisebbek a 42-es széria, amin 44 utas utazik. Nem ecsetelném részletesen most, mert már megtettem, hogy miként férek be egy 180 cm belmagasságú gépbe, de azt azért szívesen sétáltatnám így naphosszat, aki megtervezte a gépet. Bár, ha jól tudom, ez már nem nagyon lehetséges, mert a gépet már jó ideje nem gyártják, és Európában szinte kizárólag Kelet-Európára tartogatják. Jó azoknak a sárból kikecmergő bugrisoknak.

Ráadásul, mivel ez az egyetlen közvetlen járat, jó drága is. Elméletileg van 30.000 forintért repülőjegy, szoktam róla szép hírlevelet kapni, de akárhányszor felmegyek, hogy megnézzem, mennyibe kerül egy jegy, ötvenezer alatt nem találok. A mostani utamat viszonylag későn foglaltuk, ezért 180.000 Ft-ot kellett fizetni érte a cégemnek (4 ilyen jegyem van csak évente). Ennyi pénzért Los Angeles-be is el lehet repülni, szóval egy igazán páratlan ajánlat, drágán szart. Ha háztól házig nézzük, akkor az út kb. négy óra. És amit nem értek, a gépen folyamatosan 30 fok körül van, amitől mindenki izzad, mint örömlány a templomban, így a végére összeérlelődik a társaság.

Az autós utazásról is sokat írtam már, a helyzetet csak fokozza, hogy jelenleg állandóan építik az autópálya cseh szakaszát, nem aprózzák el, mintegy 70 kilométeren van lezárás. Múltkor az egyik cimborámmal mentem haza, a Prága-Brno távolság nincsen 200 kilométer, mégis majd’ 3 óra alatt tettük meg. Az út a pálya többi részén annyira rázós, hogy időnként attól félek, lerázza a füleimet. Az út, ha nincsen lezárás és nem megyünk 160-nal, és mondjuk megállunk kétszer pisilni, kávézni, 5 és fél óra. Most, a felújítás miatt 6 és fél, esetleg 7. És nem olcsó mulatság. Az út benzinnel és autópályamatricával közel 60000 Forint. 8 literes fogyasztással számoltam és 10 napos matricákkal.

A busz a legolcsóbb és a legnyomorúságosabb. Főleg most, mert beszorítva, mint egy egyszeri japán metróutas préselődjük végig a majd’ 8 órás buszutat. Megálló nincsen, egy iszonyú szűk kabin szolgál wc-ként, de amikor kinyitottam, megállapítottam, hogy egyszerűen nem férek be. A folyosóról csak nem vizelek be a wc-csészébe. Ráadásul jegyet már két héttel az út előtt sem lehet kapni. Én direkt egy Eurolines Business járatra vettem jegyet, mert azt írták, több lábhely van és wifi is. Persze egyik sem volt. Volt viszont a szék alján végigfutó gondosan megtervezett keresztvas, ami 2 óra után agresszívra nyomta a térdeimet. Így azt már fel se vettem, hogy a mellettem lévő bajuszos bácsinak olyan szaga volt, mint egy izzadt bikának és folyton lehetetlenül büdös szalámis-retkes szendvicseket varázsolt elő végtelen mennyiségben a feneketlen cekkeréből. Viszont olcsó, az oda-vissza út 12.000 Ft. Valamit valamiért. Bár, hacsak nem kényszerítenek erőszakkal, nem megyek többet busszal.

És végül, ami nagyjából bevált, az a vonat. A költsége valahol 12000 és 16000 forint között van, attól függ, hogy milyen jegyet tud foglalni az ember. Ezt a MÁV kitűnő Elvira rendszerében lehet megtenni, amit minden ergonómiai kutatáshoz ajánlok, mint igazi antipélda. Egyszerűen nem lehet kiismerni, még többedszeri használat után sem. Siralmas. Olvasgattam külföldi fórumokat, hogy külön virtuális díjakat sorsoltak ki azoknak, akinek sikerül jegyet foglalni rajta. Általában, teljesen logikátlan helyen és módon kell lenyitogatni elemeket. Mindent meg lehet találni, csak azt nem, hogy hol lehet lefoglalni a szóban forgó jegyet.

A kocsikat, amikre jegyet tudok venni, a Cseh Vasút üzemelteti, ami pont olyan töttyedt, mint a mi MÁV-unk, és pont annyira veszteséges is.  Ami jó Csehországban, hogy van egy privát vasúttársaság is, aki nagyon olcsó sörrel próbálja magához vonzani a szomjas cseh honfiakat, igaz, egyelőre csak a Prága-Brno útvonalon. Amin én járok, annyira szakadt, zsúfolt, hogy el se hiszem, hogy ez közlekedik Berlinig. Bár a német vasúti kocsik olyanok, mintha másik világban lennének, nagy hely, hűvös és tisztaság jellemzi őket, ahogy végigmegy rajtuk az ember.

Van étkezőkocsi is a vonaton. Múltkor pont középen ültem a kocsik közül, ezért egy ideig baktattam, amíg elértem az étkező kocsiig. Két tenyeres-talpas magyar üzemeltette a kócerájt. Kérdeztem, hogy jó helyen járok-e. Erre kb. nyolcszor elmondta, hogy ha találok másik büfékocsit azonnal szóljak, mert az ellenség betette a lábát és rontja az üzletét. Nagyon vicces volt. Mondtam, kérek egy light kólát. Kérdezte, hogy aztán ki tudom-e fizetni? Erre bedurrant az agyam és elküldtem a fenébe. Mondtam, azonnal adjon egy rohadt kólát, 5 ezer korona van nálam, szerintem fussa belőle. Még neki állt feljebb. Szépen kiszámoltattam vele a visszajáró aprót. 750 Forint volt egy dobozos üdítő. Ismét felülmúlhatatlan párosítása a jó kiszolgálásnak és a kedvező áraknak. De legalább fel lehet állni vonaton és bár késik fél órát mindig, 7 és fél óra alatt megteszi az ember az utat.

Igazából a repülő a jó megoldás, de az annyira drága, hogy nem szeretnék csak erre keresni. Remélem már nincs messze, amikor hopponálást végre megvalósítja valaki.

Legközelebb Isztambulból jelentkezem majd, mert pár napot ott nyaralunk Rozival. Igyekszem napi összefoglalót adni kalandjainkról a török városból, ahol 3 éjszakát fogunk eltölteni, előre láthatóan nem kánikulában, esőkabátot viszünk, de majd meglátjuk... Már nagyon várom.