Ez most csak egy rövid poszt, arról, hogy miként érzem most magam.
Érdekes átalakuláson megy keresztül a város. Itt lassabban enged a tél, a reggelek még kifejezetten hidegek. Azokon a napokon viszont, amikor kisüt a nap, új arcát mutatja Prága. A város megtelik turistákkal, mindenhova székeket pakolnak ki az éttermek, ahova egyelőre még csak a napra ülnek ki az emberek, mert az árnyékban még didergős az idő.
Otthon március közepén már virágzásnak indulnak az első bokrok, fák. Itt sokkal később, talán most március végén lehet már látni, ahogy a természet magára talál. Ahogy zöldülnek a kis terek, fácskák, úgy változik az utca hangulata is, valahogy az emberek is mosolygósabbak. Nem tudom, talán csak én képzelem így.
Ami jelentős változás, hogy a belváros tömve van turistával, azaz csak akkor megyek arra, ha vendégeink vannak, vagy feltétlenül muszáj. Nem csak az utcákon hömpölyög a tömeg, hanem minden étterem, kávézó és közlekedési eszköz tömve van a bábeli zűrzavarban hablatyoló, nyakukban fényképezőgépet lógató atyafiakkal és hölgyekkel. Prága belvárosában egyébként is megszokott a külföldi beszéd, de most szinte alig hallani csehet. Az utcánkban is, bár nem tartozik a fő nevezetességek közé, egyre gyakoribbak a turisták. A tőlünk 100 méterre lévő kedvenc éttermünkben már hétfő este sem lehet foglalás nélkül asztalhoz jutni, ami azért kemény.
Valahogy már nagyon várom nyarat, amikor egy szál klottgatyában lehet flangálni az utcán, beülni egy jó hideg sörre és csak élvezni, hogy jó idő van. Ennek ez ígéretét hozza ez a korai napsütés. Állítólag nagyon jó az a hely nyáron, ahova járunk úszni. Munka után lemegyek majd egy kicsit strandolni, jól esik majd egy kicsit feltöltődni a víz és a napsugár elegyével.
De addig is élvezem, hogy süt a nap és melegszik az idő. Jövő héttől úgyis komoly edzőtáborba kezdek, heti hat edzéssel. Ebből kettő kültéri, így rám fér a jó idő.
Utolsó kommentek