Azáltal, hogy elég sokat utazom, viszonylag sokat járok taxival. Egyébként a tömegközlekedés annyira jól szervezett, hogy szinte azonos idő alatt lehet elérni tömegközlekedéssel egy célpontot, mint taxival. A taxiárak alapvetően olcsóbbak, mint Magyarországon, főleg a tavaly szeptemberi brutális otthoni áremelés óta. De itt is meg kell válogatni, hogy milyen autóba szálunk. Itt is vannak mezítlábasok, akik 1000 méterért simán elkérnek tízezer forintot, főleg ha valahol a központban akarunk beülni egy ott várakozó késes rabló autójába.

A reptéren itt is van szerződött szolgáltató, ami jelen pillanatban az AAA taxi, ez viszonylag jó autóparkkal és egy visszafelé útra vonatkozó kedvező voucherrel próbálja magához édesgetni a kuncsaftokat. Nem véletlenül, mert velük egy reptéri transzfer 50%-kal drágább, mint egy hívott taxival. Természetesen itt is megszívatják azt, aki nem a szerződött taxit veszi igénybe, a csomagokkal fel kell vergődni az indulási oldalra és a taxi nem állhat be a fedett megállóba, ez főleg szakadó esőben jelent plusz pontokat.

A cégem, ezáltal én is, a Taxi Prahát veszi igénybe, amelyre a ’suttyó’ jelző illik a legjobban. Mind az autók, mind a vezetők suttyók. Általában olyan autók jönnek, amelyekben legalább 300 ezer kilométer van, bár apám mindig is mondta, hogy 150 ezer alatt minden autó bejáratós. De ezek nem csak kilométerre, hanem állagra is sokat futottak. Lelakottak. Általában öreg, első generációs Octaviákkal jönnek, amiket nálunk rövidesen nem is lehet majd használni. Na, itt ezek az autók alkotják a flotta gerincét.

A vezetők a legtöbb esetben büdösek, ápolatlanok és gyakran elgondolkodom, hogy értelmi fogyatékosok-e. Az alap, hogy senki nem beszél egy szót sem angolul, nemhogy annyira, hogy jól eldumcsizzunk, de még a számokat sem ismerik. Sokszor előfordul, hogy nincsen, vagy nem jó van beállítva a taxióra, és menet közben bűvészkednek vele. Néhányan megpróbáltak bevinni az erdőbe és valami kerülő úton hazavinni, mondtam is nekik kézzel-lábbal, hogy én nem ezt az utat ismerem, aztán valahogy visszanavigáltunk a megszokott útra, a vezető morgása mellett.

Gyakran megyek reggel 5 és 6 óra között  taxival a reptérre, ilyenkor már többször előfordult, hogy amikor lementem, a derék tag bent szundikált az autóban. Ami még önmagában nem lenne gond, de alig bírtam felkelteni, utána meg folyton azon aggódtam, hogy visszaalszik valamelyik pirosnál. A kedvencem mégis az a taxis volt, aki úgy szuszogta végig az utat, hogy biztos leigazolják a Csillagok háborúja következő részébe, ő fogja alakítani Darth Vader szuszogását, és olyan kövér volt, hogy a tokái bugyraiban simán eléldegélt volna egy apró pocokcsalád. Akkor kezdtem csak el kicsit aggódni, amikor láttam, hogy a termetes hasától nem tudja tekerni a kormányt. Utána inkább nem néztem oda, és végül is megérkeztünk teljes épségben.

Ennek a taxitársaságnak, a Taxi Prahának az a nagy előnye, hogy olcsó. A reptértől a lakásomig fél óra az út, ezt 350 cseh korona körül szoktam megúszni, ami kevesebb, mint 4000 forint. Otthon ezt 6-7000 forint körülre taksálnák. És otthon is vannak suttyók, ez nem kérdés. De legalább nincsen olyan szaguk, mint aki két hetet húzott volna le a bányában fürdés nélkül, ugyanabban a ruhában. Itt ez sajnos gyakori jelenség.

Egyszer-kétszer, régebben, mikor még csak üzleti ügyekben jártam ki, voltam elegáns, bőrüléses taxival is, ahol a sofőr egyenruhában és egyenmosollyal várta az utast és az sem volt drágább, mint 8000 forint. Otthon manapság nagyjából ez a tarifa a belvárosból egy sima taxival.

Na ezért nem veszek igénybe taxit napközben, jobb a tömegközlekedés, arról nem beszélve, hogy csúcsidőben a város annyira beáll, mint Kőműves Kelemen fizetésnapkor és simán lehet, hogy egy óra alatt sem jut át az ember a belvároson. A metró tiszta, gyors és olcsó. Mindenkinek ajánlom. Hallom, otthon már lehet használni hétvégétől az új 4-es metrót, még szerencse, hogy a választásokra sikerült átadni.