Egy új lakásba beköltözni mindig izgalmas és egyben kicsit félelmetes érzés. Ahogy a szobák, helyiségek szépen lassan egy otthonná állnak össze, az egy olyan a folyamat, amely egyszerre történik kívül és belül. A lakás üres falait, dolgait belepik filléres kacatjaink, porlepte emlékeink és kialakul bennünk az érzet, ez a mi búvóhelyünk, a mi otthonunk.Van itt ez a top lakás, amit kezdünk belakni. Nem az otthonunk még, de már kezd az lenni. Boni, a macsek, láthatóan már belakta, kialakította kedvenc helyeit és jól érzi magát benne. Én is keresem ezeket a helyeket, de még nem találtam meg teljesen.
A lakás Prága Vysehrad részében egy csendes utcában, a Vratislavova-án található. A lakást és a házat egy-két éve vehette meg egy amerikai-cseh házaspár. A csávó eredeti nemzetisége talán szír vagy ilyesmi. Felújították az egészet nagyon szépen azzal a céllal, hogy expat-oknak (céges kiküldetéssel külföldön tartozkodó egyének) kiadják, elmondásuk szerint, főleg amerikaiaknak. Ehhez képest van ebben a házban minden náció, és most két kósza magyar is. A ház maga meglehet, vagy két- háromszáz éves.
Ha a puszta tényeket nézzük, akkor 2 hálószoba, nappali, konyha, két fürdő és előszoba. 78 nm2. Én mostanában kisebb lakásban laktam és átmenetileg Rozi is. Ezért az első napokban kényelmetlenül nagy volt. Főleg mikor a dobozokat kellett hurcoválni ide-oda. A helyiségek tágasak, de nem túl világos a lakás. Bár amerikai a tulaj, inkább németes az lakás érzete, minden germános minőségű. Látszik, hogy nem szeretnének mindennap kicserélni valamit, ezért belerakták, amit bele kellett rakni.
Szóval itt éldegélünk egy hete, bár eddig csak a munkát láttuk benne, lassan kezdjük élvezni. Jövő héten majd egy kicsit körbejárjuk a környéket és felfedezzük, hogy miket is rejt a reggelente ködbe burkolózó városrészünk. (az éles szeműek kiszúrhatják szemben a babkészítő mühelyt)
Utolsó kommentek